~47. fejezet~

A cipőm!

A ruhám!

Apa kitalálta, hogy menjünk el együtt egy étterembe vacsorázni. Egyből beleegyeztem, hisz 4 hónapja nem voltam a családdal. Tiffany egyből felhozta a barátját, hogy ő is hozza hogyha Chang-Min is viheti Anniet. Elmentem lefürödni majd felöltöztem az egyik új ruhámba amit Amerikában vettem. Végül sminkeltem és hajat csináltam. Lementem a nappaliba és már mindenki rám várt. Elindultunk majd amikor megérkeztünk egyből az asztalunkhoz indultunk. Leültünk majd 10 perc sem telt el és már jött egy kis helyes pincér srác. Miközben felvette a rendelést végig engem nézett.
-Önnek kisasszony mit hozhatok? -emelte rám gyönyörű barna szemeit.
-Ön mit ajánlana nekem? -néztem rá.
-Ahogy elnézem gyönyörű alakját... -kezdte.
-Fiatal ember a munkájára figyeljen ne a lányom alakjára. -mondta apa.
-Apa... hagyj fejezze be. -mosolyodtam el majd újra a pincér srácra néztem.
-Tehát a legjobb salátánkat ajánlanám. -mosolygott.
-Ohh... imádom a salátákat és elfogadom az ajánlatát. -mondtam.
-Még valamit hozhatok? -kérdezte.
-Köszönjük nem. -mondta Tiffany majd elment a pincér srác.
-Jungie... Nem szeretném, hogyha újabb kapcsolatba kezdenél. -mondta.
-Apa... nyugi. Csak beszélgettünk. Semmi extra. Ebből nem lesz egyből kapcsolat. -mondtam.
-Beszélgettetek? Inkább flörtöltetek. -mondta Chang-Min mosolyogva.
-Amúgy is aranyos srác. -mondtam majd nem soká hozták s pezsgőt majd az ételt. Nekem a kis aranyos pincér srác hozta ki a salátámat. Amint letette elém egyből rám vetett egy gyors aranyos pillantást.
-Jó étvágyat! -mondta.
-Szeretném megkérdezni, hogy ez pontosan milyen saláta? -kérdeztem a pincér felé fordulva.

Chillis - fokhagymás saláta

-Chillis - fokhagymás garnélarák saláta. -mondta.
-Ohh szuper! Köszönöm. -mondtam majd a pincér elment mi pedig hozzá fogtunk az evéshez. A saláta nagyon finom volt. Az ízek... csodálatosak voltak. Ahhoz képest, hogy chillis volt egyáltalán nem csípet. Na jó egy kicsit mégis csípet. Végül a desszertet rendeltük. A kis cuki srác újra felvette a rendelésünket.
-Én egy Haute chocolat-ét kérek. -mondtam majd elment. Nem soká hozták is a rendelésünket. Az enyém tökéletes volt. Mesebeli desszert volt.

Haute chocholate

-Jó étvágyat! -mondta a pincér.
-Jungie... a te desszerted olyan csicsa. -mondta Tiffany.
-Tudom. Igazi mesebeli desszert. De pontosan mit tartalmaz? -kérdeztem.
-28 féle kakaót, 5 grammnyi 253 karátos ehető aranyt, 18 karátos szintén ehető arannyal van a kehely kibélelve és az alján pedig gyémántokkal kirakott karkötő van amit a vendég megkap. -mosolygott.
-Tökéletes. Köszönöm! -mondtam majd a pincér elment. Amint befejeztünk a vacsorát felálltunk és távoztunk. De én visszafordultam és visszamentem az étterembe. Elővettem a pénztárcámat majd hátra mentem a konyhára és megkerestem a pincért aki felvette a rendelésünket majd adtam neki egy kis pénz.
-Én nem fogadhatom el. -mondta.
-De igen. Nekem ez megszokás. -mondtam.
-Köszönöm kisasszony. -mondta.
-Jungie, kérlek. -mondtam.
-Minhwa. -mosolygott.
-További szép estét Minhwa. -mondtam mosolyogva majd elindultam a kijárat felé.