~48. fejezet~

Útközben egész idő alatt azon gondolkodtam, miért olyan ismerős Tiffany barátja? Áhhá! Már tudom is... Egész haza úton szúrós szemekkel méregettem őket. Amikor haza értünk apa felment a szobájába, Ahogy Chang-Min és Annie is. Tiffany a konyhába vette az irányt a barátjával én pedig utánuk. Megfogta a srác kezét majd magam felé fordítottam majd felpofoztam. Erre ő magához húzott és megcsókolt.
-Hiányoztál Jungie! -dünnyögte csókunkba.
-Miért jöttél össze a húgommal? -kérdeztem majd otthagytam őket. Felmentem a szobámba majd átöltöztem pizsamába majd befeküdtem az ágyba. Alig tudtam elaludni mert a mellettem lévő szobából nyögések szűrődtek át. Nem igaz, hogy még aludni sem hagynak... Végül 2 óra múlva végre elaludtam.

Reggel amikor felkeltem lementem a konyhába inni egy pohár vizet. De miközben mentem át a nappalin észre vettem, hogy valaki a kanapén fekszik azaz alszik. Megfogtam egy takarót majd betakartam és amikor közelebb mentem láttam, hogy Tiffany barátja. Bementem a konyhába, de egy pohár víz helyett inkább kávét csináltam. Kész lett majd leültem az étkezőbe és nyugisan szürcsölgettem. Egyszer csak Tiffany barátja beszél magába. Ezen egy kicsit elkuncogtam magam majd felkelt. Egy boxerben besétált a konyhába majd ivott egy pohár vizet. Megittam a kávémat majd elmostam. Egyszer csak éreztem, hogy két kar a derekamra fonódik.
-Jó reggelt! -mondta.
-Jó reggelt! -fordultam felé.
-Gyönyörű vagy, mint mindig! -bókolt majd megcsókolt.
-Együtt vagy a húgommal és este... -kezdtem.
-Ő csak azért van velem, hogy minket összehozzon. -vágott mondandómba.
-Akkor este miért szeretkeztetek? -kérdeztem értetlenül.
-Nem feküdtem le vele. Az egyetlen nő akivel voltam az te vagy. Tiffanyval nem vagyok együtt, nem is voltam és nem is leszek. Nagyon szép csak, de engem nem érdekel. Vagyis érdekel, de nem úgy, mint csaj hanem, mint barát. Aki engem "úgy" érdekel az te vagy. Hozzád vonzódok testileg és lelkileg is. Szeretlek Jungie! -mondta.
-Annak ellenére is, hogy együtt voltam JungKookkal és Rap Monsterrel is? -kérdeztem.
-Igen. Én nélküled nem élek. Olyan vagy, mint a víz. Létfontosságú. Szeretlek Jungie! -csókolt meg.
-Szeretlek Suga! -csókoltam vissza. Percekig faltuk egymás ajkait végül apa és Tiffany léptek be.
-Na végre, hogy együtt vagytok! -szólalt meg apa.
-Apa te tudtad? -kérdeztem.
-Szerinted miért szóltam rád az étterembe, hogy ne flörtölj a pincér sráccal? -kérdezett vissza.
-Utállak titeket! -mosolyogtam.
-Szerintem menjünk fel a szobába. -ajánlotta fel Suga.
-Csak legyetek halkabbak, mint Chang-Minék este. -mondta Tiffany.
-Mi van velünk? -lépett be Changie és Annie.
-Semmi. -mondtuk egyszerre. Apa adott valamit Suganak majd felmentünk a szobámba.