~45. fejezet~

Nem tudtam elaludni. Hajnali 2ig csak forgolódtam. Hogy lehetek ilyen szemét? Hogy tudtam csak magamra gondolni? Az a szerencsém, hogy Rap Monster és JungKook alig éreztek irántam valamit és megbocsájtottak, de Suga. Őt igazán szerettem. Most pedig már ő utál a legjobban. Nem akarok tovább élni... Elkezdtem sírni és hajnali 4 órakor elaludtam. Reggel kisírt szemekkel keltem fel. Tükörbe néztem és saját tükörképemtől felsikítottam. Apa egyből besietett a fürdőbe majd megállt az ajtóba. Felé fordultam és sírni kezdtem majd ránéztem, de inkább lehajtottam a fejem. Nem mondott, nem kérdezett semmit csak odajött hozzám és megölelt. Simogatni kezdte a hátamat amitől egy kicsit megnyugodtam.
-Nem kérdezel semmit? -kérdeztem.
-Nem. Gondolom a tegnapi miatt vagy ilyen. -mondta.
-Pontosan. Vagyis csak az egyik része miatt. -mondtam.
-Miért? -kérdezte értetlenül.
-Rap Monster és JungKook megbocsájtott de Suga nagyon megutált. Pedig őt szerettem a legjobban. -kezdtem el újra sírni.
-Sajnálom kincsem. -mondta.
-Tudhattam volna. -szipogtam.
-Chang-Min! -szólt apa a bátyámnak.
-Mi az? -jött a fürdőbe?
-Maradj a húgoddal egész nap. Tiffany suliba lesz én pedig dolgozok. -mondta apa.
-Nem kell. Nem vagyok 5 éves. -mondtam.
-De igen kell. Ilyen állapotban jobb ha valaki veled van. -mondta apa.
-Jó. -egyeztem bele.