~33.fejezet~

Haza mentem és apa otthon volt. Megbeszéltem vele a Tiffanys dolgot. Amire azt mondta, hogy nyugodtan maradhatnak rájuk egyáltalán nem haragszik csak az anyukra. Adtam neki egy hosszú puszit majd felmentem a szobámba. Lezuhanyoztam mivel már későre járt majd bebújtam az ágyamba. Hamar el is aludtam. Reggel arra keltem, hogy Tiffany kelt fel. Nem értettem miért, de amikor lementem és megpillantottam a bejárati ajtóban álló Sugat elmosolyodtam és odamentem hozzá. Behúztam a házba becsuktam az ajtót majd megcsókoltam.
-Haragszol rám? –kérdezte boci szemekkel.
-Mi? Nem haragszom rád. –mondtam.
-De akkor tegnap miért mentél el egy szó nélkül? –kérdezte.
-Csak az igazgató egy kicsit felidegesített. –mondtam. –Veled meg a csapattársaiddal sincs semmi bajom.
-Egyébként olyan kis alacsony vagy. –vigyorgott.
-Én alacsony? A 168 cm-rel kicsi vagyok? –kérdeztem mosolyogva.
-Nekem igen. –mondta majd megcsókolt. –Ma is jössz a próbára?
-Aha. Szóval felveszek valami ruhát aztán mehetünk. Kaját majd veszek valamit. –mondtam.
-Jól van. –mondta.