~12.fejezet~

-Egyébként nem csodálom, hogy ilyen kis kapós vagy a srácok körében. –mondta mosolyogva.
-Miért? –kérdeztem.
-Azért mert kedves, szép, aranyos, segítőkész vagy. –mondta mosolyogva.
-Jaj ne mondj már ilyeneket. –mondtam majd eltakartam egyre jobban vörösödő arcomat.
-Miért? –kérdezte.
-Mert már olyan vörös vagyok, mint egy rák. –mondtam.
-Nem baj. Ez aranyos. –mosolygott.
-Suga.... Te most flörtölsz velem? –kérdeztem.
-Lehet igen, lehet nem. –mosolygott.
-Most melyik? –kérdeztem.
-Az egyik a kettő közül. –vigyorgott.
-Jajj Suga.... Te lefárasztasz agyilag. –mosolyogtam. Aztán el is telt az óra. Úr isten végig beszéltük az órát. Kimentünk a teremből majd a saját termünkbe vettük az irányt. Leültünk a helyünkre majd be is csengetett. Mindegyik óra olyan gyorsan telt el. Jó Suga közelében lenni. Olyan boldog vagyok vele. Érzem, hogy nagyon jó barátom lesz.