~40.fejezet~

Hamar át is jött. Csengetett. Kinyitottam neki az ajtót majd felmentünk a szobámba.
-Miért hívtál fel? –kérdezte kíváncsian miközben leült az ágyra.
-Csak beszélgetni akarok. –mosolyogtam.
-Miről? –kérdezte.
-Jó voltál este. –mosolyogtam.
-Te is. –mosolygott.
-Figyelj nem akarok túl izé lenni. De este szex közben úgy beindítottál benne egy ilyen ki fura érzést. Most meg már tudom mi az. –mondtam miközben odamentem hozzá. Lehajoltam majd megcsókoltam.
-Te is beindítottál bennem most egy csodálatos érzést. –mosolygott.
-Örülök neki. –mondtam.
-Mit is érzel? –kérdezte.
-Szeretlek! –mondtam.
-K-komolyan? –kérdezte meglepődve.
-Igen. –mondtam mosolyogva. Rap Monsterrel még beszélgettünk 2 órát aztán el ment próbára. Írtam JungKooknak egy SMSt.

Jungie üzenete: Szia JungKook. Mi lenne ha találkoznánk?
JungKook üzenete: Szia. Most próbán vagyok. Ha végeztem felhívlak.
Jungie üzenete: Ja akkor bocsi a zavarásért. Nem kell felhívni csak annyit akartam, hogy találkozhatnánk. Úgy 4 óra körül végzel?
JungKook üzenete: Ja szerintem akkor már végzünk. Elmehetnénk sétálni ha van kedved hozzá.
Jungie üzenete: Jó ötlet! Akkor úgy 4 óra körül találkozunk a megszokott parknál. Neked az megfelel?
JungKook üzenete: Nekem tökéletes.
Jungie üzenete: Szuper!

Már nem írt vissza. Lefeküdtem az ágyba majd egy kicsit tévéztem. De a végén elaludtam. Készülődni kellene....

~39.fejezet~

Amikor odaértem Suga már ott volt. Bementünk majd leültünk az egyik asztalhoz.
-Minek hívtál ide? –kérdezte.
-Meghívhatlak egy kávéra? –kérdeztem.
-Nekem mindegy. –mondta. Rendeltünk egy pohár kávét közben egyáltalán nem szóltunk egymáshoz. –Nos? Minek akartál találkozni velem?
-Aztért mert sajnálom az egészet ami este történt. Nem akartalak megbántani. –mondtam.
-Hát pedig sikerült. –mondta.
-Sajnálom. Nem akartam. Csak az ital hatása alatt voltam. –mondtam.
-Most azt várod, hogy bocsássak meg neked és menjek vissza hozzád? –kérdezte.
-Nem várom el azt, hogy visszagyere hozzám csak bocsáss meg. –mondtam.
-Nem tudom Jungie. Nagyon rosszul esett az, hogy így bántál velem. –mondta. Belekortyoltam a kávémba. Egy kicsit forró volt így megégette a számat és nagy szerencsémre a bögre egész tartalmát magam öntöttem.
-Szuper.... –mondtam majd megfogtam pár szalvétát és törölgetni kezdtem a felsőmet. Mivel a kezemet is leöltöttem piros lett. Még jobb.... Suga észre vette a kezemet.
-Hagy nézzem. –mondta majd a kezem után nyúlt. Magához húzta azt majd letörölte a kezemről a kávét és adott rá egy puszit. Elmosolyodott majd rám nézett.
-Nem lényeges. –mondtam majd elhúztam a kezemet.
-Figyelj! Akármennyire is megbántottál nem tudlak nem szeretni. –mondta. –Megbocsájtok neked és szeretnék újra együtt lenni veled.
-Suga ez most komoly? –kérdeztem boldogan.
-Igen. –mosolygott. Kifizettem a kávét majd kimentünk a kávézóból. Suga magához ölelt majd egy hosszú csókot nyomott ajkaimra.
-Figyelj most haza megyek! Egy kicsit kipihenem magam az este után. –mondtam.
-Jó menj csak. –mondta majd haza kísért. A ház előtt adtam neki egy csókot majd bementem. Amint felértem a szobámba hívtam Rap Monstert. Áthívtam magamhoz egy kicsit beszélgetni.

~38.fejezet~

-Nos akkor este mi történt? –kérdezte JungKook.
-Én csak annyira emlékszem, hogy bementem a szórakozóhelyre, rendeltem egy pohár bort aztán jött J-Hope megittunk egy pohár vodkát majd elmentünk táncolni. Aztán jött Rap Monster és megittunk úgy 2-3 pohár vodkát aztán elmentünk táncolni. Utána valamiért jött Suga.... Ezek után semmi. –mondtam.
-Én emlékszem! –szólalt meg Rap Monster.
-Na mi volt? –kérdeztünk JungKookkal egyszerre.
-Suga odajött hozzánk és mondta neked, hogy menjél haza de te ellenkeztél. Összevesztetek aztán Suga elment. Tovább táncoltunk majd ittunk pár pohár bort. Újra elmentünk táncolni majd elindultunk ide. Itt pedig megtörtént. –mondta Rap Monster.
-Mi....? Mi... lefeküdtünk egymással? Meg összevesztem Sugaval? –kérdeztem meglepődve.
-Én így emlékszem. –mondta Rap Monster.
-Öltözzünk fel! –mondtam majd gyorsan kikeltem az ágyból és felvettem a köntösömet. Előkerestem a telefonomat és Suga számát tárcsáztam. Nem vette fel.... Tuti haragszik rám. Így írtam neki egy SMSt.

Jungie üzenete: Suga beszélnünk kell! Muszáj lenne.... Találkozzunk  a megszokott kávézónál. Pusz: Jungie!
Suga üzenete: Remélem valami hasznosat mondasz! Nem akarom olyanokra pocsékolni az időmet akik egyáltalán nem foglalkoznak velem.
Jungie üzenete: Megértem, hogy haragszol rám, de muszáj találkoznunk és személyesen megbeszélni az egészet.

De már nem írt vissza. Elkezdtem készülődni. A srácokkal megbeszéltük, hogy senkinek sem mondunk semmit. Felvettem egy fekete latex nadrágot, egy rózsaszínű hosszított felsőt és egy fekete szörmés magas sarkút. Aztán elindultam.

~37.fejezet~

-Jungie.... Ideje lenne haza menned! –mondta.
-Minek? –kérdeztem.
-Te részeg vagy. Menj haza! –mondta.
-Nem megyek haza! Ki vagy te, hogy megmondd nekem mit csináljak? –kérdeztem majd Suga elment. Én pedig tovább táncoltam a srácokkal. Ezek után minden kiesett. Reggel otthon tértem magamhoz. A fejem iszonyatosan fájt. Felültem majd körbe néztem a szobámba. Mindenhol ruha hevert a földön. Magam mellé néztem és JungKookot pillantottam meg. Nagy ledöbbentségemben az vettem észre, hogy valaki nyakamba csókolt. Hátra fordultam és Rap Monster volt az. A takaró alá néztem és azt láttam, hogy JungKook is, Rap Monster is és én is meztelenek vagyunk. Basszus mi lefeküdtünk?
-Jungie.... –dünnyögte JungKook.
-Mondjad. –mondtam.
-Mi történt este? –kérdezte miközben felült.
-Nem tudom. Nekem csak annyi rémlik, hogy.... –mondtam de valaki kopogott az ajtón.
-Jungie bent vagy? –kérdezte apa.
-Igen. De ne gyere be mert most zuhanyoztam le és nincsen rajtam ruha. –mondtam.
-Jó csak annyit akartam mondani, hogy elmegyek az öcsémhez. Meglátogatom. Csináltam szendvicset és ha éhes vagy akkor ott van a hűtőben. –mondta.
-Jó. Köszi apa. –mondtam.
-Na megyek! Szia. –mondta.
-Szia. –mondtam.

~36.fejezet~

Aztán Wonie elment. Apával még egy kicsit beszélgettünk majd felmentem és elkezdtem készülődni az estére. Elmentem zuhanyozni aztán elkezdtem keresgélni valami értelmes ruha után. 2 ruha között hezitáltam. Az egyik egy fehér pulcsi, egy farmer nadrág és egy piros converse cipő volt. A másik egy lila nadrág egy halvány lila hosszított felsővel és egy levendula lila platformos cipővel. Behívtam Tiffanyt, hogy segítsen választani. Az ő választása a fehér pulcsira, a farmer nadrágra, és a piros converse cipőre esett. Így felöltöztem és egy kicsit sminkeltem. Aztán elindultam a szórakozóhelyre. Amikor odaértem már nagyban ment a buli. Elég sokan voltak ezért nehezen találtam meg a BTSes srácokat. Leültem a bárpulthoz és rendeltem egy pohár vörös bort. Egyszer csak J-Hope jött mellém.
-Eljössz egy szórakozóhelyre és alkoholizálsz? –kérdezte vigyorogva.
-Szia J-Hope. –mosolyogtam.
-Jösz táncolni? –kérdezte.
-Először igyunk egy pohár vodkát. –mondtam.
-Jó. –mosolygott. Rendeltünk egy pohár vodkát. Megittuk majd elmentünk táncolni. J-Hope a szokásosan lazán táncolt. Én még nem tudtam eléggé elengedni magam így csak próbáltam valamit összehozni. Aztán úgy fél óra után Rap Monster elhívott minket a bárpulthoz. Ittunk úgy 2-3 pohár vodkát majd JungKookkal és Rap Monster elmentem táncolni. Éreztem a fejembe, hogy nem olyan, mint eddig. Táncolni kezdtem Rap Monsterre és JungKookkal. Az egyik zenénél túlságosan simolósra sikerült a tánc. Egyszer csak Suga lépett oda hozzánk.

~35.fejezet~

-Suga! Ha tényleg azt hiszed akkor higgyed nyugodtan de engem akkor hagy békén! –mondtam majd visszamentem a táncterembe. Felkaptam a cuccomat majd elindultam haza. Amikor hazaértem otthon volt apa meg még egy vendég aki a nappaliban volt.
-Sziasztok! –kiabáltam majd egyből a lépcső felé vettem az irányt.
-Szia kicsim! Gyere csak ide! –mondta apa majd odamentem hozzá és bementünk a nappaliba.
-Szia Rinie! –mondta Wonie.
-Szia! Hát te? –kérdeztem.
-Csak eljöttem elmondani neked, hogy ma este lesz egy buli és ha gondolod eljöhetsz. Ott lesznek a Bangtan Boys-os srácok. Meg talán én is elmegyek. –mondta.
-Jó megyek! Úgy is olyan régen voltam bulizni. –mondtam. –De ha apa neked gond akkor maradok.
-Dehogy gond. Menj csak. Érezd jól magad! –mosolygott apa.
-Köszönööööm! –mosolyogtam majd megöleltem. –Várj csak!
-Mi az? –kérdezte apa. Gyorsan felrohantam a szobámba és elővettem az ajándékát. Lesiettem majd odamentem apához.
-Boldog születésnapot! –mosolyogtam.
-Jungie.... Ez micsoda? –kérdezte értetlenül.
-Ajándék. Nyisd ki! –mosolyogtam. Apa kinyitotta majd amikor meglátta a képet elsírta magát. Szorosan magához ölelt majd adott egy puszit.
-Köszönöm! –mondta majd megtörölte könnyes szemeit.

~34.fejezet~

Felsiettem a szobámba aztán kinyitottam a gardróbom ajtaját. Bementem majd elkezdetem keresgélni valami kis normális ruháért ami nem elegáns hanem olyan tök hétköznapi. Végül megtaláltam. A választásom egy rózsaszínű pulcsira, egy farmernadrágra és egy piros platformos cipőre esett. Lementem majd el is indultunk. Amikor odaértünk JungKook és Rap Monster úgy néztek rám, mint ahogy Suga szokott. Mármint Suga olyan aranyosan, olyan meglepődötten és olyan szerelmesen. Tetszek nekik? Igaz ami igaz nagyon aranyosak.
-Szia Jungie! –mosolygott Rap Monster. Odajött hozzám majd szokásosan magához ölelt.
-Szia Nam! –mondtam mosolyogva.
-Nagyon csinos vagy! –bókolt.
-Héé.... Rap Monster. –mosolygott Suga majd magához ölelt.
-Ja bocs. Tiltott gyümölcs. –kacsintott Rap Monster.
-Ne mondj hülyeségeket! –mosolyogtam.
-De Jungie.... te az én barátnőm vagy nem? –kérdezte Suga értetlenül.
-Utálom amikor egy pasi kisajátít magának. –mondtam.
-Jó akkor Rap Monster tessék itt van. –mondta Suga majd elindult az ajtó felé.
-Basszus Suga.... Ne csináld már.... –mondtam majd utána siettem.
-Ennyire gáznak vagy rossznak tartod azt, hogy szerelmes vagyok beléd és nem akarlak elveszíteni? –kérdezte.
-Figyelj! Itt nem arról van szó, hogy nem akarsz elveszíteni. Az van, hogy féltékeny vagy. Azt hiszed, hogy Rap Monster jobb, mint te és el tud engem csábítani tőled. –mondtam.
-De.... –kezdte.

~33.fejezet~

Haza mentem és apa otthon volt. Megbeszéltem vele a Tiffanys dolgot. Amire azt mondta, hogy nyugodtan maradhatnak rájuk egyáltalán nem haragszik csak az anyukra. Adtam neki egy hosszú puszit majd felmentem a szobámba. Lezuhanyoztam mivel már későre járt majd bebújtam az ágyamba. Hamar el is aludtam. Reggel arra keltem, hogy Tiffany kelt fel. Nem értettem miért, de amikor lementem és megpillantottam a bejárati ajtóban álló Sugat elmosolyodtam és odamentem hozzá. Behúztam a házba becsuktam az ajtót majd megcsókoltam.
-Haragszol rám? –kérdezte boci szemekkel.
-Mi? Nem haragszom rád. –mondtam.
-De akkor tegnap miért mentél el egy szó nélkül? –kérdezte.
-Csak az igazgató egy kicsit felidegesített. –mondtam. –Veled meg a csapattársaiddal sincs semmi bajom.
-Egyébként olyan kis alacsony vagy. –vigyorgott.
-Én alacsony? A 168 cm-rel kicsi vagyok? –kérdeztem mosolyogva.
-Nekem igen. –mondta majd megcsókolt. –Ma is jössz a próbára?
-Aha. Szóval felveszek valami ruhát aztán mehetünk. Kaját majd veszek valamit. –mondtam.
-Jól van. –mondta.

~32.fejezet~

-Jungie te szereted Sugat? –kérdezte.
-Imádom őt. –mondtam.
-Az igazat megvallva nem ilyen Suga féle srácot tudok neked elképzelni. –mondta.
-Miért? Mi az, hogy ilyen Suga félét? –kérdeztem.
-Suga egy kicsit visszahúzódó. Mármint nem olyan nagy szájú, mint te. Te olyan vagy, hogy ami a szíveden az a szádon. A Bangtanban inkább Rap Monster az ilyen. –mondta.
-Röviden ne Sugaval jöjjek össze hanem Rap Monsterrel? –kérdeztem.
-Nem szó szerint ezt mondtam, de igen erre gondoltam. –mondta.
-De én nem is ismerem Rap Monstert. Míg Sugat annál jobban. Meg már apu is megkedvelte Sugat. –mondtam.
-De akkor is. Ti nem illetek annyira össze. –mondta.
-Már pedig én vele akarok együtt lenni. Nem pedig Rap Monsterrel vagy JungKookkal vagy akármelyik BTS taggal. Én Sugat akarom! Baszki ilyen nagy kérés? –kérdeztem egy kicsit hangosabban.
-Látod ezt mondtam.... –mondta.
-Rohadt sokat változtál. Nem az a Wonie vagy akit megismertem. Már pedig ez az éned nagyon nem tetszik. –mondtam majd felkaptam a cuccomat és kirohantam a táncteremből.
-Rinie....Én nem akartalak megbántani. –rohant utánam Wonie.
-De miért nem lehet egyszerűen megengedni és ennyi? –kérdeztem.
-Mindegy. Most nincs kedvem ehhez. Figyelj! Gyere vissza a srácokkal holnap, oké? –kérdezte.
-Jól van. Most haza megyek apuhoz. –mondtam.
-Majd benézek hozzátok valamikor. –mondta.
-Jó. Szia. –mondtam majd magamhoz öleltem és el is mentem.

~31.fejezet~

-Várjatok! Jungie most mi van? –kérdezte Suga.
-Hát az van, hogy a ti igazgatótok az én nagybátyám. Mármint apunak az öcse. –mondtam.
-Aha.... értem. –mondta Suga. –Akkor lehet, hogy jobban megengedné?
-Nem hiszem Suga. –mondtam.
-Ti honnan ismeritek egymást? –kérdezte a nagybátyám, Wonie.
-Hyung emlékszik amikor a srácoknak meséltem az egyik osztálytársamról? –mondta Suga.
-Igen.... –bólogatott az igazgató.
-Nos, hát Jungie volt az. –mondta Suga.
-Tetszik neked a bátyám lánya? –kérdezte.
-Nem is kicsit. –mondta Suga.
-Basszus.... –mondta Wonie.
-Mi az valami baj van? –kérdeztem.
-Nincsen semmi csak most jutott eszembe, hogy olyan vagy, mint az anyád. –mondta.
-Mármint? –kérdeztem.
-Olyan szép, olyan kapós a férfiak körében. –mondta mosolyogva.
-Na ne már. Kérlek engedd meg. –kérleltem. –Nem fog csalódást okozni. Ígérem. Én magam gondoskodok erről.
-Alszok még rá egyet. Jó? Holnapra eldöntöm. –mondta.
-Köszönöm. –ugrottam a nyakába.
-De ez még nem azt jelenti. –mondta.
-Tudom mit jelent. –mosolyogtam majd adtam neki egy puszit. A srácok tovább próbáltak. Wonie leült mellém a padlóra.

~30.fejezet~

Meglepődve néztem az igazgatóra. Annyira ismerős nekem. Egy ideig így néztünk egymásra. Aztán leesett ki is az.
-Bácsikám.... –mosolyogtam.
-Rinie? –kérdezte.
-Bácsikám. –mosolyogtam majd odamentem hozzá és szorosan magamhoz öleltem.
-Mikor is volt utoljára? 5 éve? –kérdezte.
-Nem 15. De hova tűntél? Annyira hiányoztál. Pont akkor tűntél el amikor szükségem volt rád. Apában alig tudtam akkor bízni. –mondtam.
-Tényleg.... Nagyon sajnálom. Hogy van a bátyókám? –kérdezte.
-Jól. Végre észhez tért. –mondtam.
-Miért? Elvált attól hárpiától? –kérdezte.
-Igen. Végre. Olyan boldog vagyok. –mondtam.
-Hogy sikerült? –kérdezte mosolyogva.
-Hát apa elment filmet forgatni 3 hónapra. Engem pedig otthon hagyott. Az a hülye nő bezárt a szobámba, elvette a telefonomat és még suliba sem engedett. –mondtam.
-Te még suliba jársz? –kérdezte.
-Igen egyetemre. Miért? –kérdeztem.
-Ja semmi. Nem tudtam, hogy elkezdted az egyetemet. –mondta.
-Hát igen. Ha többet lettél volna nálunk akkor tudnál mindenről. –mondtam.

~29.fejezet~

-Csodálatos voltál. –mosolygott Suga.
-Ohh Suga.... Imádlak. Olyan.... ahh.... –mondtam de inkább megcsókoltam. –Tökéletes voltál és ezt még sokszor akarom átélni veled.
-Én is. –mosolygott. Aztán megcsörrent a telefonja. Felvette. Elkezdett beszélni az illetővel majd letette.
-Ki volt az? –kérdeztem.
-Rap Monster. Mennem kell próbára. –mondta.
-Akkor megyek én is. Meglesem az igazgatót. –mosolyogtam.
-Jól van. –mondta. Kikeltünk az ágyból majd elkezdtünk öltözni. Felvettem egy fekete farmer nadrágot, egy fehér atlétát és egy szürke zakót. Cipőnek pedig egy fekete platformos bokacsizmát vettem fel. Összefogtam a hajamat majd el is indultunk. Amikor odaértünk akkor mindenki nagyon meglepődött, hogy én is mentem. Egy kicsit furán éreztem magam. De leültem és csak figyeltem. Suga alig figyelt rám. Nem is baj. Nem azért vagyok itt, hogy csak velem foglalkozzon. Egyszer csak benyitott valaki. Felálltam majd láttam, hogy a srácok meghajoltak. Gondolom az igazgató az. Beljebb lépett majd észre vettem ki is az.

~28.fejezet~

-Ohh Jungie.... –mondta majd vett egy nagy lendületet és megfordultunk. Kikötötte a köntösömet majd levette rólam. Lehámozta a fehérneműmet majd végigcsókolt a testemen. Halkan felnyögtem aztán Suga levette magáról a boxerét. Visszatért hozzám majd ujjaival simogatni kezdte a csiklómat. Suga nagyon feszegette a tűréshatáromat. Miközben keze csiklómat kényeztette ajkai a nyakamon kalandoztak. Próbálta keresgetni az erogén zónáimat. Aztán megfordultunk. Felülre kerültem majd csókolgatni kezdtem szerelmem ajkait. Lejjebb haladtam ajkaimmal a nyakára. A testén végigcsókoltam minden kis pontot végül megtaláltam azt a részt ami totál felizgatja Sugat. Ami a végig a hasaalja volt. Így hát folyton azt csókolgattam. Suga egyre hangosabbakat nyögött és egyre mélyebb levegőket vett. Aztán megfordultunk. Újra alulra kerültem. Suga elkezdte simogatni a csiklómat közben ajkaimat csókolta. Amikor már tényleg feszegetni kezdte a határomat rám nézett majd egy huncut vigyort villantott meg amit még tőle soha sem láttam. Aztán rájöttem mire fel volt ez a kis huncut vigyor. Belém hatolt 2 ujjával. Annyira felizgatott, hogy a testem akaratlanul mozogni kezdett. Ekkor Suga gyorsan felhúzta az óvszert. Amit aputól csórtam még amikor felkeltem. Visszatért hozzám majd újra belém hatolt 2 ujjával. Amikor már a gyönyör határán voltam kivette az ujját majd merevségét helyezte belém. Amikor elsőnek nyomott nyögtem egy nagyot. Suga megmarkolta az ágynak a háttámláját majd elkezdett nyomni. A második lökésnél egyszerre nyögtünk fel. Suga végighúzta a kezét a testemen majd megfogta a combomat és közelebb húzott magához. Így teljes mértékben belém került férfiassága. Nyomni kezdett majd erősen megnyomott egy pontot amin hangosan felnyögtem. Aztán már másik pontot kezdett nyomni.
-Suga.... édesem.... Az előző pont jó volt. –mondtam. Suga visszament ugyanahhoz a ponthoz. Megfordultunk elkezdtem mozgatni a csípőmet előre-hátra. Ezek után már nem volt sok idő elérni a gyönyört. A gyönyör után heves csókolózásba kezdtünk. Suga úgy szorított magához amennyire csak bírt.

~27.fejezet~

-Nos.... akkor gyere csak. –mosolyogtam majd magamhoz húztam. Elkezdtem hevesen csókolgatni.
-Kis rakoncátlan. –dünnyögte.
-Mielőtt még nagyon felizgatnánk egymást van óvszered? –kérdeztem.
-Ohh basszus.... nincs.... –mondta.
-Akkor sajnálom de ez most elmarad. –mondtam. –Menjél zuhanyozni. Aztán gyere aludni.
-Kérhetek egy törölközőt? –kérdezte.
-A fürdőbe van. Bent van egy nagy szekrény ha azt kinyitod akkor úgy pont szem magasságra vannak a törölközők. –mondtam miközben megágyaltam. Suga elment zuhanyozni. Én pedig bebújtam az ágyba. Amíg Suga be nem bújt mellém addig nem is tudtam elaludni. Amikor kész lett jött is az ágyamba. Hozzá bújtam majd a fejemet a mellkasára tettem és hamar el is aludtam. Másnap reggel arra keltem, hogy csengetnek. De valaki már ki is nyitotta az ajtót. Kikeltem az ágyból és láttam, hogy Suga nincsen mellettem. Azt hittem ezt az egészet csak álmodtam de nem. Suga telefonja ott volt az éjjeli szerkényen a ruhái pedig szétdobálva a földön ahogy este hagytuk. Felvettem a köntösömet majd lementem, hogy megnézzem ki is csengetett. Az ajtóba láttam Sugat, Tiffanyt a húgomat és Chang-Mint a bátyámat.
-Jungie.... Ők kicsodák? –kérdezte értetlenül Suga.
-Suga.... Ő Tiffany a féltestvérem aki tudod a Kpop fan. Ő pedig Chang-Min a mostoha bátyám.... De miért vagytok? Bőrönddel? –kérdeztem.
-1 hete anya elküldött minket otthonról. Csak mert elmondtuk neki, hogy nagyon bunkó veled. –mondta Tiffany.
-És eddig hol voltatok? –kérdeztem.
-Nem akartunk a történtek után még titeket zavarni. Volt egy kis pénzünk így megszálltunk egy szállodába. De onnan már kitettek minket. –mondta Chang-Min.
-Basszus.... Az a nő hülye. Már bocsi, hogy ezt mondtam de akkor is. –mondtam.
-Igazad van Jungie. Nagyon hülye. –mondta Tiffany.
-Figyeljetek! Gyertek be, pakoljatok le nyugodtan ha aludni akartok akkor menjetek fel a régi szobátokba. Én pedig majd apával megbeszélem. –mondtam.
-Apukád elment. –mondta Suga.
-Hova? –kérdeztem.
-Nem tudom. Azt nem mondta, hogy hova megy. –mondta Suga.
-Jól van. Köszi Suga, hogy szóltál. –mondtam majd megcsókoltam.
Chang-Min és Tiffany lepakoltak majd felmentek a szobájukba. Suga leült a nappaliba. Odamentem hozzá majd az ölébe ültem. Átkaroltam a nyakát majd megcsókoltam.
-Szeretlek! –mondtam.
-Szeretlek! –mondta mosolyogva.
-Kérsz reggelit? –kérdeztem.
-Úgy érted ebédet? –vigyorgott. Ránéztem az órára és már fél 1 volt.
-Igen úgy értem. –mosolyogtam.
-Akkor igen kérek. Segítsek? –kérdezte.
-Nekem mindegy. –mondtam. Bementünk a konyhába és elkezdtünk valami ebédet összehozni. Sikeresen gombás spagettit csináltunk. Megkajáltunk majd felmentünk a szobámba. Suga lefeküdt az ágyra. Én becsuktam az ajtót aztán odamentem hozzá és rámásztam. Elkezdtem csókolgatni kulcscsontját amit elégedett sóhajtozásokkal nyugtázott.

~26.fejezet~

Így hát Suga haza kísért. Útközben vettünk apának ajándékot. Megvettem neki azt az arany karórát amit még régebben néztem ki. Szerencsémre még mindig ott volt a kirakatban mintha csak engem várt volna. Aztán hazaértünk. Hajnali 1 órára értünk haza. Felvonszoltam magam az emeletre aztán be a szobámba. Amint beértem a szobámba egyből lefeküdtem az ágyra. Suga is feljött. Előtte bezárta a bejárati ajtót majd feljött ő is. Becsukta a szobám ajtaját majd lefeküdt mellém az ágyra. Aztán hirtelen feltámaszkodott. Rám nézett majd elmosolyodott.
-Mit akarsz? –kérdeztem.
-Segítek levetkőzni. –mosolygott. Levette a cipőmet majd felhúzott. Felálltam majd levettem Suga felsőjét. Nemes egyszerűséggel levette rólam a ruhámat. Elkezdte csókolgatni ajkaimat majd tovább a nyakamra. Itt egy kicsit megszívta majd puszikkal halmozta el.
-Ahh.... Suga.... –mondtam.
-Igen? –kérdezte.
-Aludnunk kell. –mondtam.
-Miért is? –kérdezte.
-Holnap próbára kell menned. –mondtam.
-Délutánra kell mennem. –mondta.
-Komolyan? –kérdeztem.
-Aha. –mosolygott.

~25.fejezet~

-Kösz. –mosolygott Suga.
-De én most megyek is. Nem akarok zavarni. Meg amúgy is venni akarok apukámnak valami ajándékot. –mondtam miközben felálltam.
-Miért mi lesz neki? –kérdezte Suga miközben ő is felállt és odalépett mellém.
-Ej Suga.... nem tudod mi lesz holnap az apósodnak? –vigyorgott V.
-Egyébként születésnapja lesz. Megakarom lepni valami kis aprósággal. –mondtam.
-Mit veszel neki? –kérdezte Rap Monster.
-Hát én egy arany órára gondoltam meg egy régi családi képet amin még anya is rajta van. –mondtam.
-Ez nagyon rendes Jungie. –mondta Suga.
-Először csak a képre gondoltam. Mert ugyebár 1 hét múlva lesz anyának az évfordulója és tudom, hogy mekkora ajándék ez apának. –mondtam.
-Miért mi lett az anyukáddal? –kérdezte J-Hope.
-Meghalt még 2 éves koromban. –mondtam. –Apa újra megházasodott egy hárpiával. De már beadták a válópert.
-Miért? –kérdezték egyszerre.
-Azért mert a mostoha anyja sosem hagyta békén Jungiet. –válaszolt Suga.
-Köszönöm. –bújtam oda hozzá.
-Itthon alszol? –kérdezte Rap Monster.
-Nem tudom. Attól függ Jungie mennyire tart magánál. –mosolygott Suga majd rám nézett.
-Nem foglak visszaengedni. Túl késő lenne már. –mosolyogtam. Suga odahajolt hozzám majd lassan és szenvedélyesen megcsókolt.

~24.fejezet~

-De Jungie te most úgy vagy itt, mint Suga haverja vagy, mint barátnője? –kérdezte J-Hope.
-Ezt nem tudom. Inkább Sugat kérdezzétek mert ő hozott ide. –mosolyogtam.
-Suga? –néztek rá a srácok plusz én.
-Hát én szeretném ha a barátnőm lennél. Mert ugyebár mondtad, hogy szeretsz meg én is szeretlek és így erre gondoltam. Csak az igazgató.... –mondta.
-Mi van vele? –kérdeztem.
-Nem hiszem, hogy megengedné. –fejezte be Rap Monster.
-Majd holnap megyek veletek a próbátokra és majd megnézem ki az igazgató. –mondtam.
-Mármint, hogy ismered-e? –kérdezte JungKook.
-Aha. –mondtam.
-Vannak olyan gazdagabb ismerőseid? –kérdezte Jin.
-Igen vannak pénzes ismerőseim. Inkább apa miatt. Mivel az apám színész meg elég pénzes családból származik ő is és a öcse is. Így hát én is annak számítok. –mondtam.
-Áááá..... Már jó csajt fogtál ki Suga. –vigyorgott Jimin.

~23.fejezet~

A ruhám és a cipőm + a kiegészítőim!

Becsuktam az ajtót majd Suga elé álltam. Megráztam a fejemet majd megfogtam a kezét és felrohantam vele a szobámba. Becsuktam az ajtót majd odasiettem hozzá.
-Suga.... –mosolyogtam majd a nyakába ugrottam. A lábammal átfogtam a derekát és így kapaszkodtam. Elkezdtem hevesen csókolni ajkait. –Szeretlek!
-Jungie.... Ezt a szót vártam tőled már egy jó ideje. –mondta majd megcsókolt.
-Várj! Felveszek valami ruhát aztán mindegy hova viszel csak te legyél ott. –mosolyogtam.
-Akkor már tudom is, hogy hova viszlek. –vigyorgott.
-Felőlem. –mosolyogtam. Felvettem egy fekete ruhát egy fekete-arany platformos cipővel. Aztán egy aranykarkötőt végül el is indultunk.
-Egyébként nagyon csinos vagy. –szólalt meg. –Olyan elegáns ez a ruha és csodálkozom, hogy nem fázol.
-Köszönöm. Hát figyelj Suga nekem csak ilyen ruháim vannak. Ne felejtsd el, hogy apuci kedvence vagyok. –mosolyogtam. Suga elvezetett valahova. Fogalmam sincs, hogy hova vitt. Egy bérházhoz értünk majd felmentünk és csak úgy simán bementünk. Aztán a végén kiderült, hogy Suga a BTS házába hozott. Mindenki bemutatkozott és mindegyik srácon meglepődtem. Mindenkibe volt egy olyan kis rész ami nekem nagyon tetszett. (Ez alatt nem kell semmi rosszra gondolni.) Az nap este nem aludtam valami sokat. Egész este a srácokkal beszélgettem.

~22.fejezet~

Egyszer csak éreztem, hogy valaki körbe fogja a derekamat. Megfordultam és Suga volt az. Arcába néztem és aggodalmat láttam gyönyörű szemeiben.
-Ne is kérdezd. Jól vagyok. –mondtam.
-Nem úgy látszik. –mondta majd szorosan magához ölelt. Bementünk az épületbe. –Nem akarlak szomorúnak látni.
-Ez nem akarat kérdése Suga.... –mondtam.
-Mi lenne ha este elmennénk valahova? Úgy is péntek van. –mosolygott.
-Jó ötlet de én apával leszek. –mondtam.
-Ohh.... akkor nem mondtam semmit. –mondta majd becsengetett.
-Menjünk órára. –mondtam. Felmentünk a terembe majd elkezdődött az óra. Ma csak 4x60 perc volt az óránk. Közben úgy 5-10 perces szünetek. Sugaval nagyon keveset beszéltünk ma. Valahogy nem találtuk meg azt a témát ami mindkettőnket lekötné. Mostanában egyre többet gondolok Sugara és egyre többet gondolkodom az iránta érzett érzelmeimen. Most már 100%-ra tudom, hogy szeretem. Szerelmes vagyok Sugaba! Vége lett az utolsó órámnak is. Aztán haza indultam. Megtanultam majd elmentem zuhanyozni. Kész lettem majd lementem a nappaliba. Apa a kanapén ült és tévét nézett.
-Apa kérhetek egy kis pénz? –kérdeztem.
-Miért? –kérdezte.
-Azt nem mondom el. –mosolyogtam.
-Mennyi kell? –kérdezte.
-Adjál valamennyit. –mondtam. Apa adott egy kis pénzt majd felrohantam a szobámba majd eltettem. Amikor lementem azt vettem észre, hogy apa az ajtóban áll és valakivel beszélget. –Apa kivel beszélsz?
-Kincsem szerintem ez a fiatal ember téged keres. –mondta majd Suga lépett be a házba.
-Suga.... Te mit keresel itt? –kérdeztem.
-Csak szeretnék elmenni veled valahova. –mondta mosolyogva.
-De a suliban is elmondtam, hogy most apával leszek szóval nem jó a ma este. –mondtam.
-Nyugodtan mehetsz. Én úgy is aludni készültem mert nagyon álmos vagyok. –mondta apa.
-De nem baj? –kérdeztem.
-Miért lenne baj?Majd máskor bepótoljuk. –mondta apa miközben fel felé ment a szobájába.

~21.fejezet~

A mostoha anyám elment pakolni a tesóimmal együtt. Viszont őket sajnálom. Tényleg tök normálisak voltak. Igaz néha a mostoha tesóm benyitott rám zuhanyzás közben de attól még tökre rendes. Nem csinált semmit erre fel el kell mennie. Aztán csengettek. Apa kinyitotta az ajtót és az egyetemről jött az igazgató. Bejött majd elkezdett kérdezősködni miért is nem voltam suliba. Apa mindent elmondott. Az igazgató megértette és csak annyit mondott, hogy próbáljak meg minél hamarabb bepótolni a hiányosságaimat. Aztán végre mehettem suliba. Reggel felkeltem majd megcsináltam a reggelimet és a tízóraimat majd elkezdtem készülődni. Megkajcsiztam majd elpakoltam a táskába és apa elvitt a suliba. Kiszálltam majd elköszöntem tőle. Bementem a terembe majd mindenki rám nézett. MinJun, Myoung Jae és Jae Hyun egyből odajöttek hozzám. Suga pedig csak ott ült a helyén és nézett.
-Jungie.... jól vagy? –kérdezték egyszerre.
-Ilyen szarul nézek ki? –kérdeztem.
-Nem. Jól nézel ki, mint mindig. Viszont tudunk mindent. –mondta MinJun.
-Szuper.... –mondtam majd a helyemre mentem. Kipakoltam majd leültem. Ránéztem Sugara majd előre fordultam és a fejemet összefont kezemre tettem.
-Mi van apuddal? –kérdezte Myoung Jae.
-Végre elválnak. –mondtam.
-Na végre egy jó hír. –mondta Jae Hyun.

-De te miért nem örülsz neki? Ezt akartad már egy jó ideje nem? –kérdezte MinJun.
-De.... –mondtam.
-Csak? –kérdezték.
-Apa most olyan szomorú és boldogtalan. Nekem meg úgy fáj, hogy így látom. –mondtam.
-Te is boldogtalan vagy egy jó ideje. –mondta Jae Hyun.
-De akkor is.... –mondtam szomorúan.
-Apukádnak az a nagy boldogság ha téged boldognak lát. –szólalt meg Suga. Ránéztem majd ő is rám nézett. Elvesztem gyönyörű szemeiben.
-Most hagyjatok magamra. –mondtam majd felálltam a padomtól és kimentem a teremből. Kirohantam az udvarra és azt vettem észre, hogy esik a hó. November közepe van és gyönyörűen esik a hó. Ez mind szép és jó csak elkezdtem fázni viszont nem akartam bemenni az épületbe.

~20.fejezet~

Innentől kezdve tiszta terrorban éltem. Az a hárpia elvette a telefonomat és a laptopomat, plusz még szobafogságot kaptam a semmiért. Ennyit arról, hogy jó lesz hozzám. A napok egyre gyorsabban teltek. Még suliba se engedett. Már vagy 2 hónapja nem mentem suliba és már küldték az értesítőt, hogy ha nem megyek akkor kirúgnak. Nem tudtam senkivel sem beszélni. Körülbelül olyan volt mintha elnyelt volna a föld. Senki se tudott rólam semmit. Még apuval sem tudtam beszélni. Na de már csak 3 hónap és születésnapom. De előtte még 1 hónap és végre tudok apával beszélni. Úgy hiányzik! Mostanába egyre többet sírok miatta. Minek kellett újra megházasodnia?.... Aztán egyre jobban teltek a napok, a hetek és már újab 1 hónap telt el. Apa egyszer csak haza jött. Az a hárpia azt hazudta neki, hogy én zárkóztam be a szobámba és már egy jó ideje nem mentem suliba. Be akart jönni a szobámba de nem tudott mert ugyebár be volt zárva az ajtó és annál a hárpiánal volt a kulcs és nem nálam. Fel akart hívni de a telefonom a mostoha anyám zsebébe csörrent meg. Ekkor kiderült minden. Apa elkérte tőle a telefonomat meg a kulcsot is kinyitotta az ajtót. Én egyből a nyakába ugrottam és elkezdtem sírni.

Apu!!

-Hagyjuk már! Megjátszik mindent. –mondta a hárpia.
-Akkor miért volt bezárva az ajtaja a kulcs pedig nálad volt. Miért volt nálad a lányom telefonja? –kérdezte apa idegesen.
-Nekem adta. –hazudott.
-Mi? Soha az életbe nem adnám neked a cuccaimat. Inkább valamelyik csövesnek adom oda, mint, hogy neked te hárpia. Lásd be, hogy semmi keresni valód apa mellett. És még te mondod magad kedves asszonynak? –kérdeztem. –Takarodj a házunkból. Soha többé nem akarlak apával meglátni.
-Az apád úgy se akar elveszíteni. Mert tudja, hogy nem lenne aki főzne meg mosna. –mondta.
-Képzeld egy valamire jó volt, hogy bezártál a szobámba. Megtanultam pár receptet amit nem is olyan nehéz elkészíteni. Mosni meg könnyű lesz. –mondtam.
-Na arra befizetek. –nevetett.
-Vagy ha kell akkor együtt takarítunk. –mondta apa. –Nem kellesz nekem. Alig várom, hogy elváljunk és megszabaduljak tőled. A fiadat és a lányunkat még kedvelem szóval ők itt maradhatnak de te nem lehetsz itt!
-Ezt még nagyon meg fogjátok bánni. –mondta.
-Mehetsz pakolni. Még ma el kell vinned a cuccaidat. –mondtam.

~19.fejezet~

Miután mindenki elment a házból Suga és közöttem nagy csend lett. Egyikőnk sem szólalt meg. Aztán Suga felállt és az ajtó felé vette az irányt. Én is felálltam majd utána mentem megfogtam a kezét majd magam felé fordítottam.
-Figyelj Suga! Nagyon sajnálom nem akartalak meg.... –mondtam majd Suga megcsókolt. Ez sokkal szenvedélyesebb volt, mint az előző. Csókunk közben Suga átdugta nyelvét ajkaim között.
-Jungie.... Én.... úgy érzem, hogy szeretlek. Tudom még csak tegnap ismertelek meg de olyan aranyos voltál meg ilyesmi ami úgy megfogott engem. –mondta.
-Suga.... –mosolyogtam. –Én is ugyan ezt érzem.
-Komolyan? –kérdezte mosolyogva.
-Igen. –bólogattam. Suga szorosan magához ölelt majd adott egy puszit ajkamra. –Egyébként kérsz valami reggelit?
-Ha nem gond, hogy itt reggelizek akkor igen kérek. –mosolygott. Lementünk a konyhába majd csináltam magunknak egy-egy pohár teát és szendvicset. Aztán Suganak el kellett mennie próbára. Ezek után 1 óra hosszáig egyedül voltam. Végül haza jöttek a tesóim és az anyám.

~18.fejezet~

-Tegnap jó volt, hogy a barátnőm voltál. Még ha csak pár percre is. –mosolygott.
-Nagyon kedves tőled, hogy segítettél nekem. –mondtam.
-Te is segítettél nekem amikor a suliban voltunk. –mondta majd egy kicsit közelebb hajolt hozzám.
-Ohh tényleg. Még jó, hogy eszembe jutattad. –mosolyogtam.
-Miért pont engem választanál? –kérdezte mosolyogva.
-Mert olyan kis aranyos vagy és megértő. Olyan pont jó srác. –mondtam majd én is egy kicsit odahajoltam hozzá. Már csak pár milliméter volt ajkaink között.
-Olyan szép vagy. –mondta majd a fülem mögé sepert egy hajtincset.
-Köszönöm. –mosolyodtam el. Suga vett egy mély levegőt majd lassan ajkait ajkaimhoz érintette. A kezemet nyaka köré fontam. Ő pedig a derekamat fogta. Egy ideig így csókolóztunk aztán valaki benyitott.
-Zavarok? –kérdezte.
-Apa.... –mondtam majd Sugara néztem. –Nem. Gyere csak nyugodtan.
-Csak annyit szeretnék mondani, hogy el kell utaznom. –mondta.
-Már megint? –kérdeztem.
-Igen. Nagyon sajnálom. De tegnap este megbeszéltük az anyáddal, hogy jól fog viselkedni de csak akkor ha te is jó kislány leszel. –mondta.
-De apa.... Ez volt a múltkor is. Jól fog viselkedni.... majdnem kitett a házból. Egyébként mikor indulsz? Meddig nem leszel itthon? –kérdeztem.
-Most kell indulnom. 3 hónapig nem leszek itthon. –mondta.
-Miért ilyen sok? –kérdeztem.
-Nem 1 filmet forgatunk hanem többet. –mondta.
-Na jó.... –húztam el a számat. –De majd hozol nekem valami kis apróságot?
-Persze, hogy hozok. –mosolygott. –De ha valami van akkor nyugodtan hívj fel. Az idő eltolódással ne foglalkozz. Meg szerintem a barátod is veled lesz.
-Papa.... Ő nem a barátom. –vörösödtem el.
-Hát amikor benyitottam nem úgy láttam. –mosolygott apa.
-Apa ne célozgass semmire. –mosolyogtam majd magamhoz öleltem. –Hiányozni fogsz!
-Te is kicsim! –mondta majd elengedett aztán kiment a szobából. Mindenki kikísérte a repülő térre kivéve én.

~17.fejezet~

Amikor haza értünk senki sem volt otthon. Felmentünk a szobámba majd egyből elmentem zuhanyozni. Suga megvárt addig körbenézett a szobámba. Amikor kész lettem bementem a szobámba és azt vettem észre, hogy Suga elaludt. Nem akartam felkelteni így betakartam majd bebújtam mellé az ágyamba és én is elaludtam. Reggel arra keltünk fel, hogy a mostoha anyám elkezd rikácsolni mikor meglátta Sugat mellettem az ágyba.
-Az a srác, hogy került ide? Hol voltál este? Miért hoztad fel ezt a srácot a szobádba? –kérdezte. Apa felrohant a szobámba.
-Kislányom ki ez a srác? –kérdezte apa.
-Apa nem történt semmi. Van rajtunk ruha. Nem csináltunk semmit csak aludtunk. Nem értem miért kell ennyire eltúlozni ennyit. –mondtam majd kikeltem az ágyból. Aztán jött a húgom.
-Jungie.... Ez ő? –kérdezte izgatottan.
-Igen Suga a BTSből. Itt van támadd le. De azért csak finoman. –kacsintottam. Aztán bementem a fürdőbe. Apa utánam jött és elkezdett faggatni. De én elmondtam neki mindent ami történt. Ő megértette majd kiment én pedig elkezdtem készülődni. Amikor már a hajamat fogtam össze rájöttem, hogy ma nincsen suli. Kimentem majd visszaestem az ágyba.
-Nem készülődsz? –kérdezte Suga.
-Nincsen ma suli. –mondtam. Felálltam majd elkezdtem vetkőzni.
-Öm.... Jungie. Én is itt vagyok. –mondta.
-Nem vagyok szégyellős. De akkor bemegyek a fürdőbe. –mondtam.
-Ja jó. Csak azt hittem, hogy szégyellős vagy. –mondta.
-Nem, nem vagyok az. –mondtam majd levettem a szoknyát aztán a felsőt. Visszaöltöztem pizsamába. A melltartó rajtam maradt de azt nem veszem le.
-Tényleg szép volt az anyukád. –mondta Suga.
-Ja a képet nézed. Igen. Szerintem is szép volt. –mondtam majd mellé álltam. Az államat a vállára tettem.
-Most pedig te vagy ilyen szép. –mondta mosolyogva.
-Ohh azért ennyire nem. –mondtam.
-Szerintem meg de. Tény, hogy anyukád is nagyon szép volt de te szebb vagy. –mosolygott. –Ne okozz apukádnak csalódást. Csak te maradtál neki.
-Nem fogok emiatt ne aggódj. –mosolyogtam.

~16.fejezet~

Hazafelé a hosszabb úton mentem. Egyszer csak úgy 6 srác tűnt fel előttem. Én csak tök nyugisan elmentem mellettük. Erre fel ők elkezdtek nekem beszólogatni majd utánam jöttek. Körbe fogtak alig tudtam menni valamerre.
-Hé cica van gazdád? –kérdezte az egyik.
-Remélem nincs mert simán elfogadnálak. –mondta a másik.
-Héé skacok lehet menni. Ő az enyém. –mondta a legmagasabb srác.
-Szivi ki tetszik jobban ő vagy én? –kérdezte az alacsony.
-Kérlek hagyatok. Csak szeretnék haza menni. –mondtam.
-Haza kísérünk. –mondták egyszerre.
-Nem kell. Haza találok egyedül is. –mondtam.
-Srácok tipli van. –szólalt meg egy ismerős hang.
-Suga.... –mondtam. Odajött hozzám majd magához ölelt.
-Ki vagy te? –kérdezte az egyik.
-A pasija vagyok. Szóval lehet menni. Minek kifogni az ártatlan csajokat.... –sóhajtott Suga.
-Egyébként nagyon szép barátnőd van. –mondták.
-Tudom. Azért is szeretem. –mondta Suga mosolyogva. –Jól vagy kicsim? Minden rendben van? Csináltak veled valamit?
-Jól vagyok. Nem csináltak semmit. De menjünk haza. Már otthon akarok lenni. –mondtam majd a mellkasába temettem az arcomat.
-Jól van. Nincsen semmi baj. Nem kellett volna hagynom, hogy egyedül menjél haza. Gyere menjünk. –mondta majd elindultunk. Suga rám adta a kabátját és még mindig magához ölelt. Olyan jó érzés volt ilyen közel lenni hozzá.

~15.fejezet~

~Suga szemszög~
Elindultam az ügynökséghez. Rap Monster már többször is hívott, hogy hol vagyok már mert ők már a táncteremben vannak. Próbáltam sietni de mindig Jungie járt a fejembe és többször visszafordultam, hogy utána menjek. Ha nem érek oda időben a táncterembe akkor Rap Monster nagyon le fog szidni. De Dong Hoon mire fel mondta, hogy „Remélem épségben hazaérsz Jungie.”? Nem kellett volna hagynom, hogy egyedül menjen haza. Úgy negyed óra késéssel odaértem az ügynökséghez. Felrohantam a tánctermekhez. Bementem az egyikbe de a GLAM próbált. Amikor beléptem a csajok olyan furán néztek rám. Nem úgy, mint „ez mit keres itt” nézéssel, hanem olyan zavarba ejtően. Egy kicsit zavarba is jöttem. Gyorsan kimentem a táncteremből és rohantam a másik lehetséges helyiséghez. A srácok ott voltak. Gyorsan ledobtam a cuccomat majd odamentem hozzájuk.
-Bocsesz a késésért csak hirtelen nem tudtam merre kell jönni. –hazudtam.
-Suga az igazat. –szólalt meg Jin. A többiek elkezdtek mosolyogni majd körém ültek. Mintha azt várnák, hogy mondjak valamit.
-Próbálhatunk! Itt vagyok. –mondtam.
-Ne keress kibújót. Miért késtél? –kacsintott Jimin.
-Nem tudtam merre kell jönni. –hazudtam.
-Csaj van a dologban. –állt fel J-Hope majd átkarolta a vállamat. –Milyen csaj? Szép? Énekes?
-Szép csaj. Fúúú.... nagyon is szép. Nem énekes hanem az egyik osztálytársam. Tök jó fej. –mondtam el az igazat.
-Áááh.... Tudtam. Mesélj! Pénzes? Vagy nem? –faggatott Jin.
-Pénzes ha jól tudom. –mondtam.
-Az ilyen csajok csak kihasználnának téged. –mondta Rap Monster. –Könnyen befolyásolható vagy Suga.
-De ő biztosan nem használna ki. –mondtam.
-Hogy hívják? –kérdezte JungKook és V egyszerre.
-Jung Chae Rin de neve változtatott és Lee Chae Rin. –mondtam.
-Fiúk! Kiről van szó? –kérdezte Hyung.
-Csak Suga mesél az egyik csaj osztálytársáról. –mondta Rap Monster.
-Ohh igen? Remélem meg vagy elégedve az egyetemmel. –mondta Hyung.
-Igen. Nagyon jó suli. Már most szeretem. –mosolyogtam. Aztán elkezdtünk próbálni. Végül elindultunk haza. Én egy kicsit más felé vettem az irányt. A távolban megpillantottam úgy 6 srácot, hogy egy csajt megállítanak és alig engedik el. Egy kicsit közelebb mentem majd láttam, hogy az a csaj Jungie.

~14.fejezet~

-Én pedig pont a szerinted „rikácsoló” akárkiket szeretem. Te nézz már magadra Dong Hoon. Nem bírod felfogni, hogy kettőnkkel soha nem lesz semmi? –mondtam.
-Akkor válasz. Ez a rikácsoló akárki vagy én? –kérdezte Dong Hoon.
-Miért állítasz választás elé? –kérdeztem vissza.
-Ő vagy én? –kérdezte Dong Hoon.
-Dong Hoon.... Te nagy képű vagy ennek fejébe még egoista is. Nem is kis mértékben. Ha tényleg azt szeretnéd, hogy összejöjjek veled akkor már régen megváltoztál volna. Inkább hívd el a bálba Junaht. Ő szívesen elmenne veled. –mondtam. –Én egyébként sem akartam elmenni.
-De kérlek Jungie. Megváltozok ígérem. –mondta.
-Dong Hoon. Az előbb mondtad, hogy válasszak igaz? –kérdeztem.
-Igen. –mondta.
-Sajnálom. –mondtam majd odamentem hozzá és átöleltem. –De ha kettőtök közül kellene választanom akkor inkább.... Sugat választanám.
-Ezt még nagyon megfogod bánni. –mondta Dong Hoon miközben Sugara nézett. –Remélem épségben haza érsz Jungie.
-Jungie.... haza kísérlek. –mondta Suga.
-Nem kell. –mondtam. –Majd felhívlak ha haza értem.
-Jól van. De vigyázz magadra! –mondta majd váratlanul magához ölelt.
-Jó. Te is. –mondtam majd felvettem az egyen zakómat és elindultam.

~13.fejezet~

~Suga szemszög~
Jungie nagyon rendes csaj. Egy kicsit túl kedves. De nálam ez sose baj. Ez életem legcsodálatosabb 1. napja. Reggel nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz a napom. Boldog vagyok a suli miatt. Ma este a srácokkal próbálunk. Tuti mesélek nekik Jungieról. Milyen rendes, milyen kedves és milyen szép. Vajon akkor is ilyen lenne ha együtt lennénk? De jó lenne vele elmenni arra a nagyon emlegetett bálra.... Mi van veled Suga? Ábrándozol? Te normális vagy? Ő csak egy csaj. Ugyan olyan, mint a többi csaj. Vagy még sem.... Ő olyan más. Olyan nyílt mégis olyan zárkózott. Olyan hülyének tetteti magát de nem az. Nagyon is okos. Én olyan hülye vagyok. Minden órán a szemem sarkából nézem. Csodálkozom, hogy még nem néztek hülyének ezért. Kicsengetett. Basszus.... Végig ábrándoztam az egész órát. Szerelmes vagyok Jungieba? Nem.... Az nem lehet. Énekes vagyok és az akarok lenni egy jó ideig. Egyszer csak mindenki kiment a teremből. Már haza felé készültem de Dong Hoon bejött. Csak ketten voltunk bent. Odajött hozzám.
-Na ide figyelj! Jobban tennéd ha leszállnál Jungieról. Ő az én csajom. Velem fog eljönni a bálba. Te még álmodni se álmodj róla. Csak nézz magadra. Csak egy kis rikácsoló akárki vagy. –mondta Dong Hoon majd felemelte a kezét. Ez megakar ütni?

~12.fejezet~

-Egyébként nem csodálom, hogy ilyen kis kapós vagy a srácok körében. –mondta mosolyogva.
-Miért? –kérdeztem.
-Azért mert kedves, szép, aranyos, segítőkész vagy. –mondta mosolyogva.
-Jaj ne mondj már ilyeneket. –mondtam majd eltakartam egyre jobban vörösödő arcomat.
-Miért? –kérdezte.
-Mert már olyan vörös vagyok, mint egy rák. –mondtam.
-Nem baj. Ez aranyos. –mosolygott.
-Suga.... Te most flörtölsz velem? –kérdeztem.
-Lehet igen, lehet nem. –mosolygott.
-Most melyik? –kérdeztem.
-Az egyik a kettő közül. –vigyorgott.
-Jajj Suga.... Te lefárasztasz agyilag. –mosolyogtam. Aztán el is telt az óra. Úr isten végig beszéltük az órát. Kimentünk a teremből majd a saját termünkbe vettük az irányt. Leültünk a helyünkre majd be is csengetett. Mindegyik óra olyan gyorsan telt el. Jó Suga közelében lenni. Olyan boldog vagyok vele. Érzem, hogy nagyon jó barátom lesz.

~11.fejezet~

-Miért most kezdted el az egyetemet? –kérdeztem. –Most költöztetek ide?
-Nem. Ideiglenesen be kellett fejeznem az egyetemet mert gyakornoki időre mentem. Most pedig visszajöttem. –mondta mosolyogva.
-Mikor lettél énekes? –kérdeztem.
-Június 10én debütáltunk a csapattal, a Bangtan Boys-zal. –mondta.
-És szeretsz énekes lenni? –kérdeztem.
-Nagyon. Minden annyira tetszik. –mosolygott. –Egyébként miért piros a kezed?
-Ja ez? Csak egy kis baleset. –mondtam.
-Milyen baleset? –kérdezte.
-Reggel a mostoha anyám direkt rám öntötte a kávéját. Ugyebár tudni kell a mostoha anyám utál. –mondtam.
-Úr isten. De jól vagy? –kérdezte aggódva. Hirtelen megfogta a kezemet.
-Ömm.... Igen jól vagyok. –mondtam. Fülig vörösödtem amiért megfogta a kezemet.
-Elnézést. –mondta majd elengedte a kezemet.
-Semmi baj. –mondtam.
-Mi történt az igazi anyukáddal? Elhagyott téged? –kérdezte.
-Jó is lenne. Meghalt. –mondtam.
-Ohh Sajnálom. Miben? –kérdezte.
-Autó baleset. Még csak 2 éves voltam. A papa aztán 1 év múlva megházasodott. Így lett egy mostoha testvérem aki srác. Az idő múlásával pedig lett egy fél testvérem. Ő pedig egy csaj. Imádja a Kpopot szóval téged biztosan jól ismer. –mosolyogtam.
-Ohh akkor nálam már nyerő a húgod. –mosolygott.
-Ohh de jó. –mondtam.
-Biztosan szép volt az anyukád. –mondta.
-Igen, szép volt. De ez most, hogy jött ide? –kérdeztem.
-Csak így néztelek téged és olyan szép vagy. –mondta.
-Köszönöm. –mosolyogtam.

~10.fejezet~

-Jó neked, hogy csak így válogatsz. De mi srácok meg alig várjuk, hogy találjunk magunknak egy csajt aki nem a külsőnkért szeret hanem azért amilyenek vagyunk. –mondta Suga.
-Héé.... haver jól érzed magad? –kérdezte Myoung Jae.
-Neked már volt csődbe fulladt kapcsolatod? –kérdeztem.
-Igen volt. A csaj csak azért szeretett amilyen vagyok kivülről. De egyetlen egy normális csaj sem volt aki úgy szeretett volna amilyen vagyok. –mondta.
-Uhh.... Hát képzeld nekem sem volt valami sok jó kapcsolatom. –mondtam.
-Héé Jungie neked még csak 1 kapcsolatod volt. –szólalt meg MinJun.
-Na ez meg a másik. –mondtam.
-Az a kapcsolat miért nem volt jó? –kérdezte Suga.
-Hát én szúrtam el az egészet. –mondtam.
-Nem te szúrtad el hanem a pasi volt hülye. –mondta Myoung Jae.
-Mindegy.... Úgy volt, hogy nem foglalkoztam vele eleget. Csak tanultam, tanultam és tanultam. Az egyetem elvette az összes szabadidőmet és megcsalt a srác. –mondtam.
-Az szar ügy. De te ilyen stréber vagy? –kérdezte Suga. Aztán becsengetett. De Sugaval folytattuk a beszélgetés egy kicsit halkabb hangszinten. Szerencsére újra együtt kellett dolgozni a társunkkal így a közelében voltam és éreztem az illatát de még jobban tudtunk beszélgetni.
-Mi? Én? Neeeem.... Csak az voltam. A kapcsolatom után már nem foglalkoztam semmivel. Majdnem kirúgtak az egyetemről de apa beszélt velem így összeszedtem magam. Nem tanulok olyan sokat, mint akkor de tanulok azért. –mondtam.
-Aha értelek. –bólogatott Suga.
-Te? Miért pont ebbe az egyetemre jöttél? –kérdeztem.
-Mert ez olyan jónak tűnt. –mondta Suga.

~9.fejezet~

-Na mi a helyzet a kis barátoddal? –kérdezte MinJun miközben rám nézett.
-Kivel? –kérdeztem.
-Hát Dong Hoonnal. –mondta MinJun.
-Úgy hallottam együtt vagytok és együtt is mentek a bálra. –vigyorgott Myoung Jae.
-Srácok.... Ne már.... Nem vagyok együtt Dong Hoonnal és nem is leszek. –mondtam.
-Jó, jó tudjuk. Neked nem ilyen nagy képűek jönnek be. Hanem a kis visszafogott srácok, mint például.... –gondolkodott el MinJun.
-Suga! –vágta rá Myoung Jae.
-Na ne már. Az tény, hogy aranyos az új kis padtársam de nem. –mosolyogtam.
-Oh hát itt vagy.... Olyan rossz volt, hogy csak úgy otthagytál engem a folyosón. –mondta Dong Hoon.
-Dong Hoon figyelj! Én soha nem fogok veled összejönni és elmenni veled a bálba. Fogd fel és hagyj békén! Kérlek! –mondtam.
-Még változni fog a döntésed. –mondta majd elment.
-Hah.... Ez most.... Normális? –kérdeztem.
-Csak szerelmes. –mondta Suga.
-Nekem meg nem kell ilyen nagy képű pasi. –mondtam.

~8.fejezet~

-Figyelj! Én nem akarok a kapcsolatotoknak az útjába állni. –mondta.
-Hogy tessék? Én meg Dong Hoon? –kérdeztem.
-Igen. –mondta.
-Na ne. Nem vagyunk együtt és nem is leszünk együtt. –mondtam.
-Miért? Szerintem szép vagy és ő meg ha csaj szemmel nézzük akkor jó pasi. –mondta.
-Tudsz csaj szemmel is nézni? –kérdeztem mosolyogva.
-Jaj nem úgy. –nevetett ő is.

-Az osztályból mindegyik csaj megvolt neki vagy pár hónapra, évre vagy csak 1 éjszakára. Én nem akarok 1 lenni a sok közül. Egy normális kapcsolatot akarok. –mondtam.
-Ez szép elgondolás. De fiatal vagy. Élned kell az életet. –mondta.
-Ennyiből te is gondolkodhattál volna azon, hogy énekes vagy és nem tudod normálisan élni az életedet. –mondtam.
-Ez igaz. –mondta majd lehajtotta a fejét.
-Ohh én.... én nem akartalak megbántani. Figyelj nagyon sajnálom! Csak tudod én ilyen vagyok ami a szívemen az a számon. –mondtam.
-Semmi baj. Nem bántottál meg csak egy kicsit elgondolkodtam. –mondta.
-És min gondolkodtál el? –kérdeztem kíváncsian.
-Hogy mindenben igazad van. Igazad van abba, hogy egy normális kapcsolatot akarsz és igazad van, hogy a jövőmre kellett volna gondolnom a gyakornoki időm előtt. –mondta.
-Ohh értelek. –mondtam majd megérkeztünk a terembe. Leültünk a helyünkre majd jöttek MinJun és Myoung Jaeék. Leültek majd felénk fordultak.

~7.fejezet~

-Min Yoon Gi vagyok. Kérlek szólítsatok Suganak. –mondta. –Egyébként én vagyok a BTS, Bangtan Boys egyik rappere.
-Köszönjük. Ennyi szerintem elég is lesz. –mondta az igazgató. –Én most nem is zavarok tovább. A tanár nő majd a helyedre ültet. Viszlát!
-Viszlát! –mondtuk.
-Chae Rin kisasszony mellett fogsz most már ülni. –mondta a tanár nő.
-De tanárnő mellettem ülnek. –mondtam.
-Most itt van az illető? –kérdezte a tanár.
-Nincs. –mondtam.
-Akkor nyugodtan helyet foglalhatsz. –mondta a tanár. Odajött majd leült. Előttem Myoung Jae és MinJun elkezdtek nevetni. Aztán az óra folytatódott tovább. Ugyebár minden tanóránk 60 perces az egyetemen. Még volt 10 perc. Az új diák közelebb ült mellém majd elkezdtünk együtt dolgozni. Párszor éreztem, hogy milyen jó férfias illata van. Ekkor elmosolyodtam ő pedig rám nézett. Végül kicsengetett. Át kellett mennünk egy másik terembe. Miközben az új padtársam és én pakolásztunk odament hozzá Dong Hoon.
-Hello. Én Lee Dong Hoon vagyok. Figyelj ha kell valami vagy egy csaj kell akkor csak szólj nekem és én elintézem neked. De cserébe azt kérném, hogy te szép Junahval leszel. Mármint ő segít neked én pedig a kis barátnődre vigyázok. –mondta Dong Hoon majd rám nézett. Felvettem a táskámat majd odamentem hozzájuk.
-Figyelj Dongiekám! Tudod már nagy lány vagyok nem kell rám vigyázni. –mondtam miközben hozzá simultam. Ő erre megfogta a derekamat majd még jobban magához húzott.
-Az enyém vagy! –mondta egy huncut mosollyal kísérve majd hajolni kezdett felém.
-Csak szeretnéd. –mosolyogtam majd kimásztam karjaiból. –Gyere Suga! Menjünk másik terembe.
-A bálon már úgyis együtt leszünk! –kiáltotta utánunk. Én csak elnevettem magam.

~6.fejezet~

Bejött a tanár majd elkezdte tartani az órát. Egész órán páros munka volt. Nekem nem volt párom így egyedül voltam. Legalább nem zavarta senki sem a gondolkodásomat. Előttem MinJun és Myoung Jae egy megoldáson összevesztek. Mindkettő mondta, hogy ő mit számolt ki. Hát amit hallottam belőle egyikőjük megoldása sem volt jó. Én halkan közbe szóltam és megmondtam az eredményt. Aztán elkezdtünk nevettni de hamar folytatni kezdtük feladatunkat. Úgy 45 perc múlva az igazgató zavarta meg gondolkodásunkat. Bejött a tanterembe mögötte egy sráccal. Új tanár?
-Szép jó reggelt kívánok mindenkinek! –mondta az igazgató kedvesen. Úristen! Ez most az 1x kedves.
-Jó reggelt! –mondtuk egyszerre.
-Új osztálytársatok van. Szeretném ha nagyon rendesek lennétek vele. Chae Rin kisasszony önt bízom meg azzal a feladattal, hogy segítsen neki mindenben amit nem ért vagy nem tud. Persze ha ez önnek nem nagy teher. –mondta az igazgató. Mindenki rám nézett. –Vagy nem szeretné?

Junah

-Tessék hagyni. Nem muszáj majd megoldom. –mondta az új srác.
-Ohh persze. Elvállalom. Nem nagy teher. –mondtam majd egy rövid mosolyt engedtem magamnak. Rápillantottam a srácra ő észrevette, hogy nézem és elmosolyodott.
-Mutatkozz be! –mondta az igazgató.
-Igazgató úr! Ki nem ismeri ezt a srácot? Ez olyan felesleges.... Az a gáz ha valaki nem ismeri. –mondta az egyik csaj majd rám nézett.
-Jó lenne nem célozgatni rám. Abba lehet hagyni ezt az egészet. Remélem megértettél Junah. –mondtam bunkózva.
-Na hölgyeim.... –mondta az igazgató.
-De igazgató úr! Most is ő kezdte. Én nem mondtam neki semmit. –mondta Junah.
-De azért rám gondoltál. Kopjatok már le rólam könyörgöm! –mondtam.
-Hölgyeim ezt majd óra után beszéljék meg! –mondta az igazgató.
-Igenis igazgató úr! –mondtuk egyszerre.

~5.fejezet~

Lee DongHoon

Az idő hamar eltelt. Amikor felmentem már 7 óra volt. Elmentem zuhanyozni. Ez úgy fél órát vett igénybe. Aztán a minden napi készülődésem ami 15 perc volt. Lementem és apa már a nappaliban várt, hogy elvigyen a suliba. Kocsiba szálltunk majd elindultunk. Útközben sokat beszélgettünk. Főleg a mostoha anyámról. Remélem apa minél hamarabb elválik tőle.

Kim Myoung Jae

Megérkeztünk a sulihoz. Mivel ma késő estig kell bent maradnom apa adott egy kis pénzt kajára. Elköszöntem tőle majd bementem a suliba. Szeretek suliba járni de csak azért mert sokat lehetek a barátaimmal és nincs itt a mostoha anyám. Felmentem a termünkbe majd leültem a helyemre. Kipakoltam az 1. órára majd vártam, hogy valaki megérkezzen a baráti körömből. Egyszer csak Lee DongHoon lépett be a terembe. Ő az osztály menője. Szinte mindegyik lány meg volt neki az osztályból kivéve én. Mostanában nagyon kerülget engem. Ha akar valamit akkor inkább adja fel. 1 én nehéz eset vagyok 2 pedig ha rajtam múlik akkor nem jövünk össze. Aztán végre megérkeztek az én kis barátotskáim.

Kwak MinJun

Park Jae Hyun

Kwak MinJun és Kim Myoung Jae.De Park Jae Hyun nem jött velük. Mindig együt jönnék. Egyébként ők 3an az én legeslegjobb barátaim. Imádom őket! Leültek mellém majd beszélgetni kezdtünk.
-Egyébként mi van Jae Hyunnal? –kérdezte MinJun.
-Gethes. –mondtam.
-Mi? –kérdezte Myoung Jae.
-Beteg. –mondtam.
-Jaaaa.... Nekünk értelmesen beszélj mert tudod, hogy nem értünk meg másképp. –mondta MinJun.
-Jó bocsi srácok csak ma reggel én is kaptam a mostoha anyám kávéjából. –mondtam.
-Mármint? –kérdezték egyszerre.
-Direkt rám öntötte a kávéját. –mondtam.
-Ez normális? –kérdezte MinJun.
-Hát ha ez normálisnak számít akkor igen az. –mondtam.
-Mi? Ez most komoly? –döbbentek le a srácok.
-Igen komoly. –mondtam.
-Szóltál már apudnak, hogy az a nő kattant? –kérdezte Myoung Jae.
-Igen szóltam és 1 hónapot kért. Reggel pedig látta, hogy az a kurva leönt a kávéjával. –mondtam.
-Hát az szar ügy. –mondta MinJun.
-Egy kicsit igen. –mondtam majd becsengetett.

~4.fejezet~

-Te nekem ne mondd meg mit csináljak vagy mit mondjak! –mondta majd odajött hozzám és direkt rám öntötte a pohár forró kávét. Apa éppen ekkor jött be a konyhába.
-Te mit csinálsz? Normális vagy? A forró kávét a lányomra öntöd! –mondta apa mérgesen.
-Ne aggódj apa. Nem történt semmi. Jól vagyok. –mondtam.
-De láttam mindent. –mondta majd a mostoha anyámra nézett.
-Ha azt mondja jól van akkor jól van. –mondta a mostoha anyám majd elment. Apa leült az egyik székre az étkezőben majd az ölébe húzott. Én elkezdtem sírni.
-Apa kérlek csinálj valamit! –mondtam.
-Jól van. Csak egy kis időt. –mondta.
-Mennyit? Kérlek apa minél hamarabb légy szíves. –mondtam.
-Jól van 1 hónap. –mondta.
-Na jó. Megcsináltam a kávédat. Idd meg amíg ki nem hűl. Én megyek lezuhanyzok és készülődök a suliba. –mondtam.
-Köszönöm Jungie. –mondta.
-Szívesen apa. –mondtam majd felálltam és felmentem a szobámba.

~3.fejezet~

Az éjszaka hamar eltelt. Reggel a megszokottnál hamarabb keltem fel. Fél 8 helyett fél 6kor. Lementem majd megcsináltam magamnak a megszokott reggeli teámat és mivel annyira ráértem meg csináltam  a mostoha anyának, apának és a bátyámnak a kávéját. Úgy másfél óra után lejött az emeletről a drágalátos mostoha anyám. Nem mondtam semmit csak csináltam a teámat.
-Jó reggelt vagy ilyesmi? Ennyire luxus? –kérdezte. Vettem egy mély levegőt majd tovább csináltam a teát. –Felém fordulnál ha hozzád beszélek?
-Persze. –mondtam. Vettem egy mély levegőt majd mosolyt biggyesztettem az arcomra és megfordultam. –Jó reggelt!
-Minek vagy fent ilyen korán? –kérdezte.
-Csak nem tudtam aludni. Így lejöttem elkezdtem csinálni a teámat és a kávétokat. –mondtam. Odajött majd mellém állt és nézte, hogy mit csinálok. Töltöttem egy bögrébe kávét majd felé fordultam. Nem mondott semmit csak elvette tőlem. –Köszönöm vagy ilyesmi? Ennyire luxus?

~2.fejezet~

-Olyan vagy, mint az édesanyád. –mosolygott.
-Jaj papa.... –mosolyogtam.
-Remélem találsz egy megbízható és hűséges pasit magadnak. –mondta.
-Apa.... Veled is nagyon jól járt anya. De még nem mondtad el, hogy hogyan halt meg. –mondtam.
-Figyelj.... Úgy volt az egész, hogy ugyebár mi összeházasodtunk utána jöttél te. Egy idő után eltávolodtunk egymástól. Nekem jött a mostani feleségem. El akartam válni a mamától. Amikor közöltem vele a tervemet nagyon összevesztünk és hagytam, hogy idegesen kocsiba üljön és vezessen. Kirohantam utána az utcára. Szakadt az eső.... Amikor a sarokra ért nem figyelt vagy nem is tudom pontosan de oldalról belement egy olyan nagyobb kocsi. Mire a mentősök kiértek már nem élt. –mondta és már a sírás kerülgette.
-Ohh apa.... gyere ide! –mondtam majd átöleltem.
-Minden az én hibám volt. –mondta.
-Nem. Ez nem volt senki hibája. Csak én is túl gyorsan jöttem képbe. –mondtam. –Te is fiatal voltál és anya is. Még élni akartátok az életeteket ezért is távolodtatok el és akartál elválni. De anya az nagyon szeretett és nem akart elválni.
-Sajnálom az egészet. –szipogta.
-Semmi baj. Neked is nekem is nagyon hiányzik a mama. De a szívünkben örökre élni fog. –mondtam.
-Te vagy az egyetlen aki igazán megért. –mondta apa.
-Igen én én vagyok az egyetlen akit igazán szeretsz. –mosolyogtam. Aztán apa is elmosolyodott.
-Így van. –mondta mosolyogva.
-Szóval nem hagyjuk, hogy akárki csak úgy elválasszon minket. –mosolyogtam.
-Jól van kicsim. De most menjél zuhanyozni aztán alvás mert holnap menned kell suliba. –mondta.
-Igenis uram! –nevettem. Apa magához ölelt majd adott egy puszit az arcomra. Aztán felálltunk majd kiment. Én készülődni kezdtem a zuhanyzáshoz. Bementem majd elkezdtem zuhanyozni. Kész lettem majd kimentem és egyből bebújtam az ágyamba.

~1.fejezet~

Én egy átlagos egyetemista lány vagyok. Na jó nem átlagos. Az szüleim totál elkényeztettek. Az anyám meghalt még 2 éves koromban. Eredetileg egyedüli gyerek voltam. 3 éves voltam amikor az apám újra megházasodott. Így lett egy utálatos anyám, és egy mostoha bátyám. 5 éves koromban lett egy féltestvérem. A húgomnak mindent megadtak a szüleim. A mostoha anyám folyton istenítette a bátyámat. Hogy ő milyen ügyes, hogy ő milyen sok pénzt keresett a munkájával. De engem észre sem vettek. Az apám csak akkor foglalkozott velem amikor csak ketten voltunk otthon. Ami úgy hónaponta volt 1x. A bátyámnak valami különös dolog miatt mindig akkor vagyok fontos amikor zuhanyzok. Így hát mindig benyit. Egy kicsit kezd már elegem lenni. 1 hónapja elkezdtem vzsgázni autó vezetésből. Hát eddig sikeres. Igaz még csak elméleti volt. Most jönnek a gyakorlati dolgok aztán pedig vagy megkapom a jogsit vagy nem. Remélem megkapom mert apu állítólag valami nagy ajándékot akar nekem akkor adni. Én pedig már nagyon kíváncsi vagyok. Ugyebár egyetemre járok. A mostoha anyám egy nap azzal jött, hogy menjek el dolgozni és keressem meg magamnak a tandíjamat. Ezt a megjegyzését apa se hagyta szó nélkül.

-Igaz már felnőtt de az egyetem mellett nem dolgozhat. Úgy nem tudna tanulni alig lenne ideje. –mondta apa.
-Én nem mondok semmit elmentem zuhanyozni. –mondtam majd elindultam a szobámba. Amikor felmentem becsuktam az ajtót és elkezdtem ágyalni. Egyszer csak a mostoha anyám ront be a szobába.
-Azt hiszed, hogy téged jobban szeret? Az egy dolog, hogy most a te oldaladra állt. De a felhozom neki azt, hogy költözz albérletbe mert „terhes” vagyok akkor megnézzük ki oldalára áll. –mondta majd kiment. Én csak tovább ágyaltam. Aztán apa jött be.
-Ugye nem akarod te is leharapni a fejemet? –kérdeztem.
-Miért kellene leharapnom a fejed? –kérdezte értetlenül.
-Semmi, hagyjuk nem érdekes. –mondtam. –Megyek fürödni.
-De kicsim.... –kezdte apa majd az ölébe húzott. –Mondjad mi bánt?
-A feleséged. Minek kellett újra megházasodnod? Nem volt jó, hogy csak mi ketten voltunk? Ez a nő csak a pénzedre hajt. Nem veszed észre? Kérlek apa én nem akarom ezt tovább. –mondtam.
-Azt akarod, hogy váljak el töle? –kérdezte apa lehajtott fejjel.
-Nem szó szerint ezt mondtam de igen. Ez a nő mindkettőnk életét megkeseríti. –mondtam. –Kérlek apa! Csak most az egyszer bízz bennem.
-Majd később visszatérünk rá. –mondta.
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm. –mosolyogtam majd magamhoz öleltem.
-De még átgondolom. Ez nem azt jelenti, hogy meg is teszem. –mondta.
-Tudom. De legalább hiszel nekem. –mondtam mosolyogva.